Pudding Lane és a nagy londoni tűzvész (1666) – 359 éve történt
Egy apró hajnali tűz egy kis pékségben, és három nap alatt London középkori szíve hamuvá lett. Nézzük meg, mi történt, miért történt – és mit láthatunk ma a helyszínen.
Mi történt 1666. szeptember 2-án?
Hajnali 1 óra körül tűz ütött ki Thomas Farriner (más forrásban Farynor) pékségében a Pudding Lane-en. A szél erős volt, a házak többsége fából épült, az utcák szűkek voltak – a lángok pedig úgy haraptak egyik tetőről a másikra, mint forró késpenge a vajba.
Miért terjedt ilyen gyorsan?
- Faszerkezetek és zsúfoltság: középkori, egymásba érő épületek.
- Erős szél: a parázs messzire repült, újabb gócpontokat gyújtva.
- Víz- és tűzoltóeszköz-hiány: a kor technikája kevés volt egy ekkora tűzhöz.
Károk és következmények
Három nap alatt kb. 13 000 ház, 87 templom – köztük a régi Szent Pál-székesegyház – és számos középület semmisült meg. A hivatalos halálozási szám alacsony, de valószínűleg jóval több áldozat volt, mint amit akkor feljegyeztek. A város újjáépítése során szigorúbb építési szabályok születtek: kő és tégla, szélesebb utcák, jobb tűzvédelem.
Mítoszok és tények röviden
- „Pudding Lane” neve nem a desszertről szól: a „pudding” régebbi értelemben vágóhídi melléktermékeket jelentett – innen vitték a „maradékot” a Temzéhez.
- A tűz nem egyetlen robbanással indult: kis tűz volt, amit a körülmények fújtak óriásira.
- A város képe örökre megváltozott: Sir Christopher Wren vezetésével új, tágasabb és tartósabb London született.
Mit láthatunk ma?
A Pudding Lane a City szívében ma is megvan – csendes, rövid utca, amelynek közelében áll a Monument to the Great Fire of London, egy 202 láb (kb. 62 m) magas oszlop. A kilátóba felmászva rálátást kapunk arra a városra, amely a hamuból épült újjá.
Idővonal – villámgyorstalpaló
- 1666. szept. 2., ~01:00: tűz a Pudding Lane pékségében.
- Szept. 2–5.: a tűz a City nagy részét elpusztítja.
- Utóélet: új építési szabályok, Wren újjáépítési tervei, modernizálódó London.