Fő adatok, röviden

• Helyszín: Érd–Ófalu, Mecset utca (a római hadi út nyomvonalának közelében)
• Kora: 17. század (a hódoltság idején épült dzsámihoz tartozott)
• Magassága: kb. 23 m
• Anyaga: mészkő (helyben bányászott, a szakirodalom sóskúti mészkövet említ)
• Alaprajz: 12-szögű törzs, körerkély (serifa)
• Feljutás: 53 fokból álló, szűk csigalépcső (jelenleg nem látogatható)

Történeti háttér

A török uralom idején Érd stratégiai pont volt a Buda felé vezető utak találkozásánál. A települést ekkoriban Hamzsabégnek is nevezték Hamzsa bég után, aki erődítést és mecsetet építtetett. A minaret ehhez a dzsámihoz tartozott; maga a mecset a 19. századra elpusztult, köveit széthordták, de a torony – több viszontagság után – fennmaradt.

Építészeti leírás és helyreállítás

A torony a magyarországi minaretek között zömökebb megjelenésű. A 12-szögű törzsben futó csigalépcső keskeny résnyílásokon át kap fényt, a tetején körerkély található, ahonnan a müezzin egykor imára hívta a híveket. A 20. század közepén végzett régészeti feltárások után 1970–71-ben részleges rekonstrukció készült: a körerkély, a kása és a süveg vasbeton kiegészítésekkel újult meg, jól elkülönítve az eredeti anyagtól. A dzsámi elveszett mihrábját (imafülkéjét) a helyszínen jelzésszerűen, vasbetonból idézték meg.

Látogathatóság és gyakorlati tudnivalók

A minaret környezete szabadon megközelíthető Érd-Ófaluban, a Mecset utcában. A torony állapota miatt 2020 őszétől a belső lépcső és az erkély nem látogatható. A helyszínen ismertetőtábla segíti a tájékozódást. Mivel az építmény műemléki védelem alatt áll, kérjük a látogatókat, hogy tartsák tiszteletben a környezetet és a kerítést.

Miért különleges?

• Magyarországon csupán három oszmán kori minaret maradt fenn: Egerben, Pécsett és Érden.
• Építészeti arányai és visszafogott díszítése ritka példát őriznek a hódoltság korából.
• A római kori útvonal és a Duna közelsége miatt a helyszín történeti rétegzettsége is kiemelkedő.

Források és további olvasnivaló

1. Érd MJV hivatalos oldala – Minaret (magasság, 12-szög, 53 lépcső)
2. Wikipédia (HU) – Érdi minaret (helyreállítás, látogathatóság 2020-tól)
3. Wikipedia (EN) – Érd minaret (három fennmaradt minaret, római út, mihráb-replika)
4. Tervlap – Az érdi minaret (részletes építészeti ismertető)
5. Szia Érd! – Minaret (helytörténeti összefoglaló)
6. Programturizmus – Minaret Érden (jelenlegi státusz, nem látogatható)
7. Terebess – Török műemlékek Magyarországon: Érd (anyag, helyreállítási részletek)
8. We Love Budapest – Mit keres egy 400 éves minaret Érden? (történeti háttér, források)
9. Wikimedia Commons – Képek az érdi minaretről